Scott and Edina Lough

Adventurous start 
Praise the Lord!! We made it safely to Hungary! It was one of the longest, hardest, weirdest and most exhausting trips we have ever had.  This picture to the right was taken just a minute before we left HUDSONVILLE, MI for CHICAGO, IL. That`s when it all started. We got into the van, Scott stepped on the brake which sank in to the floor. We checked and all the brake fluid leaked out. We didn't have time for anything else so we just grabbed all our stuff, suitcases and everything and loaded them into Scott's father's van. We drove for about an hour when the van just stopped on the side of the highway. Apparently the alternator went bad and stopped charging the battery. So after a couple hours of waiting alongside the highway, Scott's two sisters and dad came, one of them took us to Chicago. So the whole family was involved already at this point. We finally made it to Chicago O'hare airport !!
Kalandos elindulás 
Hála az Úrnak!!!! Végre megérkeztünk Magyarországra!   Ez volt eddig az egyik leghosszabb, legnehezebb, megfurcsább, legfárasztóbb utazásunk! A fenti kép csak egy perccel a Michigan állambeli Hudsonville-ből az Illinois állambeli Chicago-ba való indulásunk előtt készült. Akkor kezdődött minden. Beszálltunk a kisbuszba, Scott rálépett a fékre, de az teljesen puha volt. Elfolyt az összes fékolaj. Nem volt már időnk semmi másra, úgyhogy gyorsan átpakoltunk a Scott apukájának a kisbuszába, amit nem nagyon használ. Igy végre elindulhattunk. De amikor kb egy órára voltunk Hudsonville-től, a kisbusz hirtelen leállt az autópálya szélén. Nem volt érintkezés az akkumulátor és az autó között. vagy valami ilyesmi. Vontató-hívás, valamint Scott két nővére és apukája jöttek, az egyik nővére elvitt minket Chicagoba, a másik pedig segitett mindenki mást hazaszállitani. Űgyhogy az egész család be lett vonva az akcióba. Igy végül a harmadik járművel megérkeztünk Chicago-ba. 


 We smile on this picture but it was actually kind of miserable to kill the 8 hours on the airplane,then the almost 7 hours layover in Paris after a sleepless night, then another 2 hours to Budapest and then another 3 hours driving to my hometown, Hajdúböszörmény. 
Yeah, we were pretty much pooped by the end.
Ezen a képen mosolygunk, de igazából gyötrelmes volt a 8 órát agyonütni a gépen, majd a 7 órás várakozást a párizsi reptéren, majd a 2 órás repülőutat BUdapestre és még 3 órát a kocsiban Böszörménybe. 
Tökre kivoltunk már. 

But it was all worth itwhen we got there and my mom had chicken paprikash and dumplings an raspberry cake waiting for us when we got there. We slept 12 hours straight that night. 

This is Sunday night now, 2 days after our arrival but we are still not completely on Hungarian time. It might take another 2 of days. The time difference is 7 hours from Missouri, 6 hours from Michigan. 
It is nice tough to be able to get groceries on bikeagain, every day, that's just what people do. We have baskets on our bikes and that is where we put our fresh groceries. And jumbo packs of diapers which happened to be on sale in TESCO. 
De mindent megért az, hogy otthon anyuka finom paprikás csirkével és nokedlivel várt minket, és málnatortával. 12 órát aludtunk aznap éjjel egyhuzamban. MOst vasárnap este van, 2 nappal az érkezésünk után, és még mindig nem álltunk át teljesen a magyar időre. Még vagy 2 nap kell majd hozzá.  Az időeltolódás 7 óra Missouri-tól, és 6 óra Michigan-től.  
Az is szuper, hogy végre megint biciklivel mehetünk vásárolni, minden nap, mert itt így szokás. Van kis kosár a biciklinken, és oda pakoljuk a frissen vett kaját. És a giga csomag pelenkát, ami akciós volt a  TESCO-ban. 



Today we had a family lunch  in our backyard with our grandparents, aunts and uncles and cousins. They all live in my hometown. 
We had GULYAS SOUP which is a very typical dish in Hungary and everybody loves it. It is QUITE different from what American people usually think it is. In addition to that I made a couple of American desserts since it was the 4th of July.
Ma együtt ebédelt a család  az udvarunkon, nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, unokatesők. Gulyás levest ettünk, ami egy nagyon tipikus magyar étel és mindenki szereti. Semmiben sem hasonlít ahhoz az ételhez, amt az amerikaiak gulyásnak hívnak. És mivel július 4-e volt, csináltam egy pár amerikai süteményt.   

I made Banana Chocolate chip muffins and a Carrot Cake. The carrot cake was quite a spectacle to them I must say. It is strange for a Hungarian that you make a cake out of a vegetable. They were all smiling politely and looking at each other as I offered them a piece. Then finally my grandma was brave enough to take a bite, then my uncle and aunt tried it too. Then the others. They liked it  . We are excited about spending the next few weeks with family and friends and sharing what the Lord is doing in our ministry and what we are trusting Him for the future!
Csináltam Banános Csokis muffint és Répatortát. A répatorta nagy látányosság volt számukra, mondhatom. Egy magyarnak ez egy furcsa gondolat, hogy sárgarépából  -egy zöldségből- csinálnak tortát. Udvariasan mosolyogtak és egymásra nézegettek ahogy kínáltam nekik a szeleteket. Végül mama volt a legbátrabb, megkóstolta a tortát. Aztán Sanyi és Valika is. Aztán a többiek is beadták a derekukat. És ízlett nekik  . Nagyon örülünk, hogy itt tölthetjük az elkövetkező pár hetet és hogy beszélhessünk a családnak, barátainknak és gyülekezetünknek a szolgálatunkról, terveinkről, és hogy az Úr miket végez az életünkben.